| Himnusz: Gott erhalte Himnusz | |
 | |
| Főváros | Bécs (1 675 000 fő), Budapest (880 371 fő) |
| Hivatalos nyelv(ek) | Latin, magyar és német (számos regionális nyelv, mint a cseh és a szlovén) |
| Államforma | Monarchia |
| - Államfő | Ausztria császára és Magyarország királya |
| - Vezető | 1867-1916 I. Ferenc József 1916-1918 IV. Károly |
| Terület | |
| - 1910-ben | 676 615 km² |
| Népesség | |
| - 1910-ben | 51 390 223 |
| - Népsűrűség | 76/km² |
| Pénznem | Osztrák-magyar forint, később osztrák-magyar korona |
A duális állam létrejötte egy kompromisszum eredménye. Az osztrák udvari körök – nagyrészt az Itáliában és a Poroszországtól 1859-ben és 1866-ban elszenvedett katonai vereség hatására – belátták, hogy az egységes és abszolutikus osztrák birodalom törekvését el kell vetni. Magyarország az 1848-ban kivívott alkotmányhoz szeretett volna visszatérni, ennek eléréséhez azonban szintén nem volt elegendő ereje. A létrejött kiegyezésben megkísérelték az udvar nagyhatalmi törekvéseit összeegyeztetni a magyar alkotmányos törekvésekkel. Hogy az alkotmányos Magyar Királyságnak megfelelő partnere legyen, a Birodalom másik felében is alkotmányos rendszert kellett teremteni, ennek eredménye egy dualista állam, az Osztrák–Magyar Monarchia lett. A Birodalom két felének önálló parlamentje (A Lajtán innen az Országgyűlés, a Lajtán túl a Birodalmi Tanács) és önálló kormánya volt. Közös törvényhozás nem volt, a közös ügyeket az ú.n. delegációk hatáskörébe utalták, amelyeket egyenlő létszámban a két parlament küldött ki, illetve ezek élén közös külügy-, hadügy-, illetve pénzügyminiszter állt. Ezek irányításában emellett az uralkodó (császár és király) meghatározó befolyást tartott fenn magának. A politikai kiegyezést a gazdasági kiegyezés egészítette ki, amit azonban tízévente meg kellett újítani. Ennek eredményeként fenntartották a közös bank- és valutarendszert (a jegybank az Osztrák–Magyar Bank volt), valamint a közös vámrendszert.
A soknemzetiségű birodalom a nemzetállamok születésének idején jött létre, így a politikai élet nagy része a tizenegy különböző nemzet vitáiból állt. Bár ezek a viták nagy port kavartak, a Monarchia fennállásának ötven éve alatt gazdasági szempontból rengeteget fejlődött, modernizálódott és liberálisabbá vált. A Monarchia létének az első világháború vetett véget.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
A kiegyezéssel kapcsolatos törvények [szerkesztés]
- Magyar–osztrák kiegyezés:
Magyar részről:
-
- 1867. évi XII. törvénycikk a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról
- 1867. évi XIV. törvénycikk azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867. évi XII. törvénycikkben a sanctio pragmatica folytán közöseknek ismert államügyek terheit ezentúl viselik
- 1867. évi XV. törvénycikk az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról
- 1867. évi XVI. törvénycikk a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről
Osztrák részről (Decemberi Alkotmány):
-
- Törvény a birodalmi képviseletről szóló 1861. február 26. kelt alaptörvény megváltoztatásáról
- Állami alaptörvény a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és tartományok állampolgárainak általános jogairól
- Állami alaptörvény a birodalmi bíróság felállításáról
- Állami alaptörvény a bírói hatalomról
- Állami alaptörvény a kormány és a végrehajtó hatalom gyakorlásáról
- Törvény a Birodalom tartományainak közös ügyeiről
- Magyar–horvát kiegyezés:
- 1868. évi XXX. törvénycikk a Magyarország, s Horvát-, Szlavon és Dalmátországok közt fenforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséről.
Részei [szerkesztés]
 | ||
| Osztrák Császárság | A magyar Szent Korona országai | Közös birtok |
Uralkodók [szerkesztés]
 |  |
Irodalom [szerkesztés]
- Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért. Ausztria-Magyarország szétrombolása Circus Maximus sorozat, Atlantisz Könyvkiadó Kft. 1997
- Gerő András: Magyar polgárosodás, East-European Non-Fiction sorozat, Atlantisz Könyvkiadó Kft. 1993
- Kettős kötődés: Az Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918) (MEK)
- Jászi Oszkár: A Monarchia jövője: A dualizmus bukása és a dunai egyesült államok (MEK)
- Szabó Miklós: Politikai gondolkodás és kultúra Magyarországon a dualizmus utolsó negyedszázadában (MEK)
- Bencze László: Uralkodók, főrangúak, katonák (MEK)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Kettős kötődés: Az Osztrák–Magyar Monarchia Encyclopaedia Humana Hungarica 08.
- Jászi Oszkár: A Monarchia jövője : A dualizmus bukása és a dunai egyesült államok
- A monarchia térképei
 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése